Írországi információk és élmények - magyarul

Igazából Lipi Borszívó Testvér felhívására fogtam bele, hogy leírjam Nektek a legutóbbi (egyébként átlagos) hétvégém pár eseményét.

Péntek
A hétvége itt is a péntek estével kezdődik. Szeptember tájékán eljutottam arra a pontra, hogy nem érdemes megszervezni a hétvégéimet, majd mások megszervezik nekem... nem viccelek. Az első telefonhívás szerdán érkezett: egy ismeretlen valaki squashozni invitált a teniszklubba. Új tag. Pénteken este fél nyolckor kezdtük. Másfél óra labdahajkurászás, csendes, majd hangosabb szitkozódások, ütők falhoz csapkodása, ... mindezek után kibékülés a szaunában. Nekem feltűnt, hogy milyen csendes a klub azon az estén. Szinte senki nem teniszezett vagy fallabdázott. A szauna után beültünk a klub bárjába,...azaz beültünk volna. Tömve volt klubtagokkal. A belső teremben egy közepes vetítővászon volt felállítva: mint megtudtam, az ún. Racing Night közepébe csöppentünk. 20 percenként bejátszottak egy lóversenyfutamot, 8-8 lóval. A fogadás alsó tétje 1 font. Tétre-helyre-befutóra is fogadhatsz. A 3. futamnál már én is elkaptam a lázat, és nem tudom miért, de a 6-os számú versenyzőnek drukkoltam. Nem, mintha bármi múlott volna rajta... A hangulat igazi lóversenypálya-közeli volt. A hölgyek (akiket általában rövid fehér teniszdresszben látok) különböző kalapokat viseltek, volt, akinek lódarázsháló volt az arca előtt. Szúnyogháló nem lehetett, ahhoz nagyok voltak a lyukak. Ja, és ugyanezen kalapos hölgyek "elegánsan", pintespohárból itták a Guinnesst. A klub egyik legprominensebb képviselője, egy 195cm magas, néha kicsit bamba úriember _fehér_keretes_ sötétbarna napszemüvegben vette fel a téteket. És csokornyakkendőben. Mindez egy zárt helyiségben. Szerintetek normális ez ???? (Tudom, tudom. Savanyú a szőlő, mert nem nyertem semmit...)

Szombat
Délelőtt bevásárlás. (Apróbb dolgok, mint pl. állólámpa a nappaliba.) A valódi "programajánlat" még csütörtökön érkezett, egy telefonbeszélgetés keretében. Katalin Sutcliffe hívott meg egy kis délutáni traccspartira Ballinába, ahol lakik. (20 km-re Limericktől). Édesanyám ismerkedett össze vele és majd' egyéves kisfiával a Dublin-Budapest járaton, s ha már ilyen közel lakunk egymáshoz, miért ne ugorjak el látogatóba... Kati férje angol, és az University of Limerick-en tanít. A kisfiuk pedig ír állampolgár, ugyanis itt született. (... a limericki szülőotthonban, a lakásommal szemben...) Ők sem ismernek senki más magyart itt, Írország nyugati partján. Jól kijut a véletlenekből mostanában... A családlátogatás központja természetesen a kissrác volt, aki abban a korszakban van, hogy minden elérhetőt leránt az asztalról (forró teáskanna a favorit), valamint teljes sebességgel nekirohan a konyhaszekrénynek a járókával. E fiúból autóversenyző lesz, vagy zsonglőr, akárki meglássa !!!

Vasárnap
Ez a nap is lassan indult be. nem véletlenül, ugyanis takarítani kellett... Meg ebédet főzni... meg kocsit mosni... Vaskos teendők!!! Kocsimosás. Talán még mindannyian tudjátok, hogy életem első kocsija egy sötétszürke Toyota Corolla, amelyikben rossz oldalon van a kormány. Kocsimosás után elsétáltam a Bowling-klubba. Előjegyeztem 4 pályát csütörtökre (ez van ma), ugyanis előléptem nem-hivatalos Mr.Sport&Social -á a Tecnomenem belül. Kéthetente szervezek egy csütörtök esti bowlingpartit 6-16 fő részvételével. Legutóbb az egyik srác elfelejtette elengedni a golyót. 3 métert csúszott, háton. Nagyon durva látvány volt. Ez volt az est első dobása. Talán mégiscsak sakkozni kellett volna hívni őket... A délutáni program tenisz. Másnap kezdődött az ún. 4x4-es bajnokság, ami abból áll, hogy 4 fős csapatok versenyeznek egymással. A csapattagokat sorsolják, mindegyik 2 női és 2 férfi játékosból áll. Páros meccseket játszunk, 1 női 1 férfi és 2 vegyespáros meccs, minden csapat minden más csapat ellen. Szóval ezen a vasárnap estén összejöttünk, hogy kidolgozzuk a taktikát. (Kinek ki legyen a párja a vegyesben.) Új ismerőseim még újabb meglepetésekkel szolgáltak. Úgy látszik, ez tényleg akkora ország, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatban áll. - Kathy, aki a vegyesben a partnerem lett, az RTE1 (országos TV) limericki tudósítója. Ha lenne TV-m, már egy csomószor láttam volna őt. - John, aki a férfipárosban párom,... no neki egy nyomdai cége van. A Tecnomen vezérigazgatójával együtt végezte az egyetemet, s ő csinálta az épületünkön a feliratokat, valamint a nagy, háromszög alapú reklámoszlopot az épület előtt. - A másik hölgy, Jane pedig néhány éve még az alattam levő apartmanban lakott az Ennis Roadon... Az előző vegyes-páros bajnokságot (életem első ilyen eseményét) Jeannie Kelly kisasszonnyal karöltve megnyertük... (jól hangzik, mi?). Ott vigyorgok a Limerick Leader múlt szombati számában az ólomkristály tállal a kezemben. Természetesen messze nem vagyok ennyire jó teniszjátékos, olyan 70-30 százalékos arányban ő ütögette a labdákat - de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy Jeannie Kelly a Computer Placement ötfős limericki kirendeltségében dolgozik. Ez az a fejvadász cég, akik segítségével kijutottam ide... Mindezek után egyáltalán nem csodálkozom, ha az utcán sétálva idegen arcok a nevemen szólítanak és leállnak velem beszélgetni. Nyolcvanezres város ide vagy oda... itt az emberek ismerik egymást. Nem tudom, hogyan csinálják, de nagyon-nagyon igyekszem rájönni...

A mostani hétvégém is barátságosnak ígérkezik. Ma ugye bowling, holnap tenisz. Szombaton délután az Ír Gulyás helyi tudósítójaként kilátogatok a Munster-Pontyprid rögbimeccsre, majd rövid összefoglalót írok. Szombaton este mozi, "6th sense" Bruce Willis-szel (nem vele megyek, hanem ő a főszereplő). Vasárnap este koncert, ismét Jack L a Dolan's Warehouse-ban. Szóval nem panaszkodhatok... eléggé meg van terhelve a Social Calendar-om.

Na, most mondhatjátok, hogy jól megnőtt az arca Csaszinak, hogy teniszklubba jár, meg lóversenyre (a kettőt együtt), meg ilyenek. Tőlem... Biztosan tudjátok, miért veszi le a rendőr a sapkáját borotválkozáshoz. Mert különben akkora az arca, hogy nem fér a tükörbe.

Teljesen komoly: Amióta itt vagyok, én sem borotválkozom....