Írországi információk és élmények - magyarul

A letelepedésemről eszenciálisan annyit, hogy elég jól sikerült (néhányótokat nem akarlak újra untatni a részletekkel), Limerickben lakom egy nagyszerű apartmanban, szép kilátással, mégis zöldövezet-szerűségben a városközponttól 5 percnyi nyugis sétára.

Autóm egyelőre nincs, úgyhogy egy időben busszal jártam Shannonba a munkahelyemre, mostanság egy kollegám hoz-visz a kocsijával (15 perc).

A munka kezd izzani a kezem alatt, késő délutánra a billentyűzet már vöröses-sárgás fényben pompázik. (Ha épp nem felhős az ég, le vannak kapcsolva a villanyok és rásüt a Nap.) A csapat, amelybe kerültem elég szerencsésnek mondható, mi fejlesztjük (öten) a Tecnomen most épp legdivatosabb alkalmazását (illetve annak szoftverét, az Intelligent Peripherialt). Mostanság ez, illetve az ebben rejlő lehetőségek csábítják legjobban a cég partnereit. Pedig nem lenne önmagában akkora nagy durranás, van benne egy beszédfeldolgozó (a "speech recognition" szerintem kicsit nagyképűen hangzik), egy DTMF detektor, egy üzenetfelvevő-lejátszó rész. A poén az benne, hogy elég rugalmasan van megcsinálva és irtó gyorsan lehet új alkalmazásokat felé pakolni, vagy épp magán az IP-n (Intelligent Peripherial) változtatni. Én most "ujjgyakorlatként" egy ilyen változtatást csinálok: a svéd nyelv sajátos elemeit építgetem be, például hogy miképp mondanak ki egy sokszámjegyű számot, hogyan rakják egymás után az ezreseket, százasokat...; vagy hogyan mondják a dátumot, stb. Ez az IP régi találmány, most valahogy mégis felkapták a mobilszolgáltatók.

Más. Szerdán Szent Patrick napja volt (az ír nemzeti ünnep). Valamikor a 4. század tájékén ő kezdte itt terjeszteni a kereszténységet, illetve a monda szerint ő űzte ki a kígyókat szigetről. Mindkét vállalkozása sikeresnek mondható: az ország nagyon nagy része aktívan gyakorolja a vallását (az Ír köztársaság ~98%-a katolikus...), másrészt a szigeten tényleg egyáltalán nincsenek kígyók... Az ünneplés mindenütt nagy felvonulásokkal kezdődik. Itt Limerickben nagyjából 2 órás felvonulás volt, dudazenekarral, rézfúvósokkal, dobosokkal, ki mit akar. A zenekarok előtt/után polgári szervezetek tagjai meneteltek, aztán kisiskolások egyenruhában, aztán cégek autókkal - minden, ami kell. Az ünnep Dublinban ebben az évben egész héten tart, szombaton kezdődött. Akkor volt a milleneumi ünnepségsorozat kezdete (mint otthon augusztus 20-án lesz). Így aztán szombaton 30 perces tűzijátékot csaptak, épp Dublinban voltam... Elég jó volt, minden másodpercben 6-8 tűzijáték-petárda robbant, mindenféle színben és alakban. 65 tonna anyagot (petárdát, köszönöm Motty) szórakoztak el a tűzijátékhoz... 65 tonna...

Visszatérve a limericki Szt. Patrick napra: a felvonulás után mászkáltam egy keveset a városban, s megközelítve a rögbistadiont oda is becsusszantam (mar félidőn túl voltak). Nem vagyok az a sportesemény- bámulászó típus, de ez tényleg különleges volt. Sikerült az egyik alapvonal közelében állóhelyet szereznem (mondanom sem kell, az egész lelátó _tele_ volt). Az orrom előtt játszottak kicsi rakás nagyot kíván-t, 30 cm-re az alapvonaltól, küszködtek, küszködtek - a végén mégsem sikerült bejuttatni. Az ilyen pillanatokért éri meg meccsre járni szerintem.

Aztán az este: minden Szent Patrick nap fénypontja és egyetlen értelme: mindenki betúr, mint a disznó... Az összes pub színültig tele, a legtöbb helyen élő zene. Elég jó volt a hangulat. Én néhány munkatársammal és azok barátaival, szüleivel (!) voltam, _mindenkivel_ jól elbeszélgettem. Tényleg elég közvetlen emberek, érdeklődőek. Jól telt az este, én azon kevesek közé tartoztam, akik (aki ?) egyenesen ment hazafelé. Pedig még csúcsforgalom előtt voltam...

Ne tudjátok meg, én még ilyet nem láttam. Ennyi kuszán-csavarban járó ember... Az egyik fickó az utcánkban (az egyik fő útja Limericknek) a nagy kőfalba támaszkodva "ment" hazafelé. Biztosan rosszul képzelitek el. Két kézzel, széles terpesz állásban támaszkodott a falba ! Majd rövid teketóriázás után az egyik kezével (menetirányhoz távolabbi) elengedte a falat, megpördült szép lassan, majd fél méterrel odébb újra falat fogott. Így ment hosszasan hazafelé. Hát csoda, ha elszédül az ember ???

Egyébként nekem szerencsém volt a társasággal, elég intelligens csapat volt, szóval senki nem volt igazán részeg (8 Heineken-től ? Ugyan már...).

Ennyit a Paddy's Day-ről. Az ilyenféle mulatás egyébként nem ritka itt, minden csütörtökön, pénteken és szombaton nagy élet van minden pub-ban (csak nem 5-től reggel 7-ig, hanem nagyjából 8-9-től van _full_house_ szigorúan 11:30-ig).